Röpke 40 perc alatt besétáltunk a Buckingham-palotához.  

De úgy tűnt Prince Harry nem akarja, hogy bemásszak……., hát akkor „..nyisd ki Harry kapudat, kapudat, hadd kerüljem váradat, váradat..”!!

A táncoló őr már- sajna- eltáncolt boldogabb vidékekre…,izgalmasabb állásokba…
Aki lemaradt volna róla: https://www.youtube.com/watch?v=5D9Z-zSFPQI

Már napok óta szemezek egy matraccal a házam előtt. (Vendégeim kényelméért.) De akkora, hogy egyedül nem bírom el, nem mintha hozzányúltam volna. Nővérem beijesztett, hogy biztos tele van bogárral. Innen üzenem, hogy akkor csak a palacsinta vastagságú jóga matrac marad és nem amerikai palacsintára gondolok!! 

Pénteken kaptam egy e-mailt, hogy nagyon fontos „Meeting” 5-kor. Kiderült, hogy ez álcázott iszogatás a szomszédos kocsmában. A kollégák oltári jó fejek, mindenki akkora egyéniség, nagyon menő, belevaló csajok.
 
Szombaton elmentünk egy 80-as 90-es évek buliba. Ahogy teltek az órák egyre többen és többen lettünk. És az emberek egyre illumináltabb állapotba kerültek. Főleg a fiúk. Egy srác úgy gondolta megkérdezi mi a helyzet? Na, már most vannak olyan szerencsések, akiknek áthatol a hangjuk a másik fülébe, bármilyen zaj van. Én nem ilyen ember vagyok. Az én hangszínem nem megfelelő ahhoz, hogy túlkiabáljak egy 200 decibellel harsogó zenét. Ha meg is próbálom, akkor agresszívnek vagy idegesnek tűnhetek főleg, ha angolul csinálom. Miután negyedjére sikerült elmagyarázni a fiúnak, hogy kösz jól vagyok, Ő elkezdett túl bátran viselkedni, én meg egy kis finom lökéssel az értésére adtam, hogy „not interested”. Viszont, egy enyhén bódult állapotban lévő fiatalember nem biztos, hogy meg tudja őrizni az egyensúlyát az én kis finom lökésemtől. Hát, ő nem is tudta megőrizni, így a földön landolt. Ijedtemben gyors felsegítettem. Ezután a barátja leszedte rólam, de ebben a nagy rángatózásban újból eltaccsolt szegényem. Utána még 5 percig bepróbálkozott a körülötte lévő összes lánynál, végül egy biztonsági kivezette.
Mindent műanyag poharakban szolgálnak fel és sokszor a pohár a tartalmával együtt a földön landol. Ez egy olyan elegyet alkot, amit én csak Undorí-tónak hívok, mert valóban undorító. Mintha egy ragacsos tóban lépkedne az ember fia.  Ez a gif írja le legjobban az érzést:

Képzelhetitek mennyire élvezetes így a tánc….
Mindent összevetve ez egy nagyon jó este volt.

Itt még annyira meleg van, hogy nyitott ablaknál alszom, mondjuk ehhez nagyban az is hozzájárul, hogy nem tudom becsukni. Nem, nem a mozgáskoordinációs képességeimmel van baj, egyszerűen csak szorul. Majd valami férfierőt megpróbálok ugrasztani ez ügyben....